XVI. Benedek pápa újévi üzenete

news: galerialogo.jpgA béke világnapjának idei központi gondolata, hogy küzdeni kell a szegénység ellen. Ugyanakkor karácsonykor azt a Jézust ünnepeljük, aki a szegénységet választotta. A „követendő szegénység” és a „leküzdendő szegénység” közötti látszólagos ellentmondást kívánta feloldani újévi homíliájában Őszentsége XVI. Benedek.
Rámutatott: különbözik a szeretetből vállalt szegénység amelynek célja, hogy másokon segítsünk a nyomortól, ami ellehetetleníti az emberhez méltó életet és veszélyezteti a békét.


A gazdasági válság, mint a már jó ideje nyilvánvaló ökológiai, kulturális és erkölcsi válság velejárója (Magyarországon is), a Szentatya szerint alkalmat ad arra, hogy átfogó módon felülvizsgáljuk az uralkodó fejlődési modellt: immár nem elég foltozgatni azt, hanem át kell állni a globális szolidaritás rendszerére. Olyan igazságos és józan döntések szükségesek most, amelyek a pazarlás és a nélkülözés végleteit megszüntetve az egyenlőség felé mutatnak. Az Úrangyala-imádság során ennek az emberhez méltó világrendnek a megvalósításához a pápa felajánlotta a nemzetközi közösség számára az egyház együttműködését.

Jézus betlehemi születésének körülményei rávilágítanak, hogy Isten saját maga számára a szegénységet választotta. Szegényként akart születni, de tette hozzá a pápa élni és meghalni is szegényként akart. Irántunk való szeretete vezette arra Jézust, hogy ne csak emberré legyen, de szegénnyé is. Ennek a szeretetből vállalt szegénységnek példás tanúja Assisi Szent Ferenc. A ferences szellemiség evangéliumi szegénysége nagyon sokat tett az egyházért és az emberiségért a keresztény civilizáció története során. Ennek a szegénységnek a célja, amint azt Szent Pál megfogalmazta, nem az, hogy miközben másokat segítünk megszabadulni a szükségtől, mi magunk bajba jussunk, hanem az egyenlőség megvalósítása (vö. 2Kor 8,13).

Szent Pál megállapítása, hogy Krisztus a maga szegénységével gazdagított minket, nemcsak teológiai, de szociológiai értelemben is fontos iránymutatás: a szegénység nem önmagában érték, hanem azért, mert lehetőséget teremt a szolidaritás megvalósítására.

A másik szegénység, ami ellen küzdeni kell, s amit Isten nem kíván tőlünk: a nélkülözés, a nyomor. A szegénységnek ez a fajtája az emberi méltóságnak megfelelő élet akadályát képezi, sérti az igazságosságot és az egyenlőséget, s ezáltal a békét fenyegeti. Ehhez a negatív szegénységhez tartoznak a nem anyagi szegénység különböző formái, amelyek a gazdag társadalmakban is jelen vannak: az emberi kapcsolatok nyomorúsága, a kirekesztettség, az erkölcsi és lelki nyomor.

A szegénység kiváltó okai között szereplő járványokról, a gyermekszegénységről és az élelmiszerválságról szólva a Szentatya, hangját is felemelve, kijelentette: „Sajnos újra rá kellett mutatnom az elfogadhatatlan fegyverkezési versenyre. Egyfelől megünneplik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, másfelől pedig növelik a katonai kiadásokat, megsértve ezzel magát az ENSZ Alapokmányt is, ami pedig azok csökkentésére kötelez (vö. 26. cikk)”.

A jelenlegi gazdasági világválság kapcsán elválik, vajon meglátjuk-e benne a jövő kihívását, vagy csupán rövidtávú választ igénylő szükséghelyzetnek tekintjük: rKészek vagyunk-e az uralkodó fejlődési modell átfogó közös felülvizsgálatára, hogy koncentrált és előrelátó módon igazítsuk ki? tette fel a kérdést XVI. Benedek. Valójában nem is annyira a közvetlen pénzügyi nehézségek miatt van rá szükség, hanem bolygónk ökológiai állapota, és főként a kulturális és erkölcsi válság miatt, aminek tünetei már jó ideje nyilvánvalóak a világ minden táján.”

Az oly sokakat nyomasztó és mindannyiunk békéjét veszélyeztető méltánytalan szegénység elleni küzdelem érdekében rújra fel kell fedezni a józanság és a szolidaritás evangéliumi, s ugyanakkor egyetemes értékeit”. A szegénység elleni hatékony fellépéshez Szent Pál tanácsát kell követni: megvalósítani az egyenlőséget, csökkentve a feleslegüket pazarlók és a szükségeset is nélkülözők szintje közti különbséget. Igazságos és józan döntésekre van szükség, de ezt követeli meg a föld erőforrásainak végessége is, amelyekkel tehát bölcsen kell bánni.

A mai nap üzenete tehát a pápa szerint: Krisztus betlehemi születésének szegénysége nem pusztán a keresztény áhítat tárgya, hanem az élet iskolája minden ember számára. Arra tanít, hogy az anyagi és lelki nyomor ellen a szolidaritással lehet küzdeni s ez a szolidaritás az, ami Jézust arra vezette, hogy magára öltse emberi természetünket.

Az Úrangyala-imádság előtti beszédében XVI. Benedek ennek megfelelően konkrét javaslattal állt a világ vezetői elé: Ismételten párbeszédet kívánok folytatni a nemzetek és a nemzetközi szervezetek felelőseivel, felkínálva számukra a katolikus egyház hozzájárulását egy emberhez méltó világrend megvalósításához.” Ez a hozzájárulás elsősorban az evangelizáció és az emberi személy fejlődésének előmozdítása, hiszen rKrisztus nem szegénység elleni kampányt szervezett, hanem az evangéliumot hirdette”.

Ennek jegyében a Szentatya az új év kezdetén felszólított mindenkit, vezetőket és egyszerű állampolgárokat egyaránt, hogy ne törjenek le a nehézségek és a csőd láttán”, hanem elkötelezetten tegyenek ellene. A 2008-as év második felében kialakult széleskörű gazdasági válságot súlyos tünetnek kell tartani, és kiváltó okait kell kezelni: Nem elég, ahogyan Jézus mondaná, új foltokat varrni a régi ruhára (vö. Mk 2,21). Ahhoz, hogy a szegényeket tegyük az első helyre, határozottan át kell állnunk arra a globális szolidaritásra, amelynek szükségességét már II. János Pál is hangoztatta. Összehangolva a piac és a civil társadalom képességeit, a törvényesség folyamatos tiszteletben tartása mellett, mindig a közjóra törekedve.”

Forrás: Szent Korona Rádió, Magyar Kurír

Kapcsolódó bejegyzések

  • Akolitusi szolgálatra avatás

    2010. szeptember 25-én szentmise keretében Dr. Beer Miklós püspök atya avatta lektori és akolitusi szolgálatra a váci egyházmegye kb. 60 családos férfi hívőjét, akik saját  egyházközségeikben plébánosaik segítségére  lesznek. Akolitusi szolgálatra kapott felavatást Szakali Tibor táborfalvi testvérünk. Az avatás keretében  jelképesen átadásra került az áldoztatási kehely, valamint égő gyertyát kaptak kezükbe, hogy Krisztus világosságát hordozzák…

  • 1956 és az eltelt 54 év

    Ma „ünnepeljük” az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulóját. Vajon miért nem kap a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye elég figyelmet makro- és mikroközösségünkben? Miért elevenedhettek meg az 50. évfordulón a forradalom eseményei? Vajon milyen lesz az idei ünnep?Ezekre a kérdésekre keresem a választ az alábbiakban.

  • Évközi 6. vasárnap – 2010. február 14 – 21.

    Te légy oltalmazó kősziklám és megerősített házam,hogy megszabadíts engem!Erősségem és menedékem valóban Te vagy,neved miatt vezess és irányíts engem! Miserend: február 14. évközi 6.  8.00február 15. hamvazószerda  16.00február 19. péntek 18.00február 21. nagyböjt  8.30 Híreink: – Nagyböjtben a vasárnapi szentmisék fél 9-kor kezdődnek. – Péntek este 7 órától felnőtt hittan a Közösségi Teremben, mindenkit szeretettel…

  • Veni Sancte 2008

    Szeptember 14-én celebrálta Balogh László plébániai kormányzó Úr a már hagyományosnak mondható tanévnyitó szentmisét. Csodálatos légkört teremtett a szembemiséző oltár körül elhelyezett iskolatáskák és tanszerek látványa, melyeket László atya ünnepélyesen megáldott. Az áldás az iskola és a vallásos nevelés összhangját szimbolizálta számomra, s sokunk számára is. László atya szentbeszédében kifejtette a szorgalom, az alázat, az…

  • Évközi 17. vasárnap, 2016. július 24 – 31.

    Szent hajlékában lakik az Isten;az egyetértőket házába fogadja,Ő ad népének hatalmat és erőt. Miserend: július 24. évközi 17. vasárnap 8.00 július 31. évközi 18. vasárnap 8.00 Híreink: – Pénteken nem lesz szentmise – Házassági hirdetés: Mádi Zsolt, Mádi Károly és Homoki Éva ref. nőtlen fia feleségül kívánja venni Ulicska Mercédeszt, Ulicska Zsolt és Pallaga Ágnes…